Fortyogás

Puffogott, csak úgy puffogott magában....mit csinál ez az idióta alak.
Csak úgy  beledobálni egy löttybe engem, mindenféle előzetes értesítés nélkül....pfuhhh...ki hallott már ilyet.
Igazán szólhatott volna, hogy ezt tervezi. Persze, gondolhattam volna, hogy valamire készül. Egész éjszaka abban a hideg vízben dideregtem.
Még jó, hogy reggelre kicsit felmelegedett azért a lé alattam, de még így is kilelt a hideg.

No, itt azért már jó meleg van. Végre nem fázom...sóhajtott egy jólesőt.

Valami levelet dobtak melléje, meg kevés furcsa édeset és igen, jó adag sósat is.
Tiszta émelygős lett itt minden....próbált nem belekortyolni.
Egy adag savanyút löttyintettek mellé.- Próbált elhúzódni tőle, de nem sikerült. Beletörődve összehúzta magát. Azért magában fintorgott egyet. Micsoda büdös valami.

A meleg egyre fokozódott. Egyre sűrűbb lett minden. A melegtől megduzzadt, helyenként ki is repedt. Csodálkozva vette észre, hogy darabokra esik. Az egész puffogva fortyogott, ütemesen emelkedett, aztán egy szusszanással nagy adag gázt lövellt a levegőbe. Lenyugodva, csöndben forrt tovább a következő még nagyon szusszanásig. Mint egy gejzír, csak itt a környezet is forró volt.

Amikor már ritkultak a kitörések, hirtelen vége lett a mozgásnak.
elzárták alatta a gázt.
A lencsefőzelék szürkés-barnás, egységes kásaként pihent a tűzhelyen.
Várta az éhes ebédelőket.